Számtalanszor elhangzott már a kifejezés: Aikido. De azon, hogy mit is jelent ez a három japán szó külön-külön, és mi az értelmük együtt, ritkán gondolkodunk el. Pedig a művészet megértéséhez ez elengedhetetlenül szükséges. Amikor Ueshiba mester létrehozta az Aikido-t, nem véletlenül nevezte el így. Ez az elnevezés magyarázza meg, miért több az Aikido egyszerű harci művészetnél, miért tár fel óriási lehetőségeket követői számára.

„A természet a szunnyadó Szellem.”
(Schelling)

Az Aikido elvei, célja, etikettje

Az Aikido valóban „modern” művészet, hiszen a huszadik században született meg és terjedt el szerte a világon, bár évszázados alapokon nyugszik mind a filozófiája, mind a mozgásában fellelhető alaptörvények. Külön említettük most e két fogalmat, de azonnal szeretnénk leszögezni: az Aikido-ban nem szabad, nem lehet különválasztani a szellemi és a fizikai alapgondolatokat, alkotóelemeket.

Az Aikido-ban a tanulás során megtanulnak a legkülönbözőbb helyzetekben győzedelmeskedni. Ez azt jelenti, hogy az Aikido mestere bármely helyzetben képes megőrizni szelleme tisztaságát, mentesnek lenni félelemtől, kishitűségtől.

Ennek előfeltétele a változatos gyakorlás.

”Akik nem jól értesültek az Aikido igazi jellegét illetően, nem tartják azt másnak, mint egy régi vágású harcművészetnek. Igaz ugyan, hogy Uesiba Morihei (1886-1969), az Aikido megalapítója számos különböző tradicionális harcművészetet tanult, és az ott szerzett tapasztalatait felhasználta az Aikido technikák kialakításában. Mindazonáltal az Aikido jóval több, mint különféle harcművészetek összetétele.

„Az Aikido olyan, mint egy iránytű, 
amely minden embernek megmutatja 
az utat életküldetésének beteljesülése felé…”

Az Aikido megalapítása egy ember, Ueshiba Morihei nevéhez fűződik. Őt szerte a világon az Aikido-t gyakorlók O-Sensei, vagyis a nagy tanító néven tisztelik, képe ott függ minden dojo falán. Az alapító 1883. december 14-én született Tanabe városában, és 1969. április 26-án halt meg Tokióban. Teljes élettörténetét most nem tárgyaljuk, csak az Aikido létrehozásával szorosan összefüggő adatokra térünk ki.

Amikor bő hat évvel ezelőtt elkezdtem Aikido-zni, nem voltak nagy elvárásaim önmagammal szemben. Úgy gondoltam, kipróbálom, és majd meglátjuk, meddig akarom csinálni. Két jó barátommal kezdtem edzésekre járni, akik néhány hét gyakorlás után már arról beszélgettek, hogy célul tűzték ki a hakama megszerzését. Mikor tőlem megkérdezték, mi a célom, azt feleltem: eljutni a következő edzésre.

A japán ember jelleme, életszemlélete sokban eltér a mi felfogásunktól, s így volt ez már századokkal ezelőtt is. A japánok mindig is alaposságukkal, tökélyre törekvésükkel, a hagyományok áhítatos tiszteletével vívták ki a szomszédos népek csodálatát, vagy éppen lebecsülését.

Ki a yudansha?

Yudansha-nak hívják az alapokat elsajátított tanítványt, aki megszerezte az 1. dan fokozatot (shodan). A „yu” birtoklást jelent, a „dan” rangot, így szó szerinti fordításban a „yudansha” = rangot birtokló személy.

A hakama története

A hakama egy eredetileg a kimonó fölött hordott tradicionális japán viselet, amelyet a magasabb társadalmi osztályba tartozó férfiak hordtak.

Keikogi/Dogi/Gi – Edzőruha
Minthogy az aikido japán eredetű harcművészet, ezért az aikido gyakorlása során az aikidoka keikogit visel, illetve bizonyos szint felett hakamát.

Aikido alapok - a Sho Shin Aikido Dojo összeállítása

Aikido gyorssegély kezdőknek - az onlineaikido.com jóvoltából

Az M.K.D.E felkészülési alapkiadványa

Két hónap Japánban - Füleky András (3. dan) írása

Utam az Aikido - Kobayashi Yasuo (8. dan) írása 2004-ből, az Aikido Kobayashi Dojo története

A harcművészet sötét oldala - Az aikimag.blog.hu szerzői által magyarra fordított cikk a helyes alapállások fontosságáról

Japán-magyar AIKIDO szótár, hogy érthetőbb legyen az edzés :-)